bor               

    A Szeret együttes a Duna határon túli mellékfolyójáról kapta a nevét,mert a zene valóban nem ismer határokat.Tagjai hivatásos zenészek és zenetanárok, a Liszt Ferenc Zenetudományi Egyetem hallgatói, akik már több, mint 20 éve képviselik Közép-Európa népzenei kultúráját a világ jelentősebb világzenei fesztiváljain és koncerttermeiben.
 A Lajthától a Szeretig című albumuk nemcsak a két folyó között élő    magyar, szlovák, román, cigány és szerb zenei hagyományokba enged bepillantást, hanem Lajtha László páratlanul gazdag népzenei gyűjteményébe is. A XX.század kiemelkedő zeneszerzője
monográfiáival, lejegyzéseivel megteremtette a magyar hangszeres népzenekutatás alapjait.Már az 1960-as években vallotta, hogy ez az archaikus zenei kultúra  megtanulható és áthagyományozható a későbbi nemzedékek számára. Az 1970-es években induló táncházmozgalom ezt be is bizonyította.
 A lemezen hallható Sopron-megyei táncdallamok, az udvarhelyszéki és a különleges 1911-ben készült gyimesi felvételek csupán töredékei a zeneszerző hatalmas életművének. Hatalmas munkabírását és a humanizmus iránti elkötelezettségét még a kommunista diktatúra sem tudta megtörni. Kossuth-díjat 1951-ben kapott, amikor műveit egyáltalán nem játszották. A díjjal járó összeget is szétosztotta az elnyomás miatt bajba került barátai és ismerősei között. Külföldi meghívásait letíltották, még fiaival sem tarthatta a kapcsolatot. Ennek ellenére nem veszítette el humorérzékét és a rá jellemző szókimondását.Egyszer megkérdezték tőle, hogy vállalná-e Moszkvában egyik művének dirigálását.
“Miért nem küldenek mindjárt az Andrássy út 60-ba ? (Államvédelmi Hatóság) Minek ez a kis körutazás ? hárította el a felkérést.
Bartók Bélával is közeli jóbarátok voltak, aki sokszor segítette őt zeneszerzői munkáiban. Lemezünkön egy román prímástól gyűjtött lakodalmi kísérő dallamok (ciuit) hallhatók Bartók maros-megyei gyűjtéséből,amely a két rapszódiájának a témái.
A zenei anyanyelvünket csak  a velünk együtt élő nemzetek és etnikumok  zenei kultúrájának megismerésével lehet megismerni. Albumunkat ezzel a  bartóki szemléletmóddal állítottuk össze, ahol gömöri szlovák, maros-megyei román és egy szerb-horvát összeállítás is bemutatja Közép-Európa zenei sokszínűségét.

A szerb-horvát tamburazenekarok szintén a vonós együttesek mintájára alakultak, ahol gyakran a tambura szerepét a hegedű vette át. A virtuóz bácskai szerb prímás és énekes, Joca Mlinko Mimika  a Líra nevű zenekarával vált hallatlanul népszerűvé,amelyet a XX.század elején a Columbia Record is megörökített az utókor számára. Könnyed, elegáns, precíz játéka a bihar megyei román prímásokra emlékeztet, sőt  a Mimikino koló egyik zenei motívumát  Kovács Tivadar, a híres méhkeréki zenész maruntel-ként is játszotta.                    A kóló a Vujicsics együttes hagyományhű kíséretével szólal meg az eredeti felvételt megidézve.             

Végül szeretném  a Szeret folyó nevének eredetéről néhány érdekességet említeni. Egy kiváló, majdnem feledésbe merülő mű, a Czuczor-Fogarasi magyar nyelvi szótár szerint nyelvünk gyökszavakból építkezik. A szer gyökünk zárt e, ezáltal különbözik a szeret, szerelem szavunktól. Így abban az értelemben használjuk, mint pajtaszer, pinceszer vagy az a hely, ahol az őseink egymással szerződtek vagy szertartást végeztek. Jelentheti a Szeret folyó folyamatos mozgását vagy a folyó mentén szerre szerveződő falvakat. Közeli rokona a sor, amely ujgur nyelven szüre, (sorrend), a török szd'ra és a latin series.